„Csodatemplom, amelynek mását hiába keresnénk országunk határain belül. A neogótika ritkán sikerült alkotásai közé tartozik ez a volt kegyúri plébániatemplom, amely már arányainál fogva is remekmű” ‒ így jellemzi fél évszázaddal ezelőtt Possonyi László, az Új Ember hetilap munkatársa, egy Amerikába is eljutott, 1960-as cikkében a deszki templomot. Azt, hogy mennyire igaza van a régi írásnak, a vándor maga is elhiszi, mihelyst az országúton, Szegedet elhagyva, megpillantotta a neogót templom tornyát. Attól kezdve az már mutatja az utat a vándornak. Deszkre érkeztünk, a Maros völgyébe.
Meglepetésünk szinte határtalan, amikor belépünk az eredetileg nagyváradi, majd onnan a deszki uradalmat megvásárló Gerliczy Ferenc báró bőkezűségéből 1901-1909 között építtetett, 1904-ben felszentelt, Magyarok Nagyasszonya titulust viselő templomba. A szentélyben és a kereszthajókban fából faragott, gyönyörű neogót oltárokat pillantunk meg, melyek meghitt szépsége még a sokat látó művészettörténész-kutatót is meghatja. A sötétbarna színű főoltár igazi szárnyasoltár, mely élethűen idézi a középkor nálunk ritkán látható csodáját. Valószínűleg egy jó nevű tiroli fafaragó mesternek köszönhetjük.
Az oltár középső részén, nagy szoborfülkében a legfontosabb jelenet látható: első szent királyunkat látjuk, amint felajánlja a felhők fölött trónoló Magyarok Nagyasszonyának országa koronáját. Szent István drága palástot visel – még királyi palástja szélére is került díszítés. Sötét hajú, szakállas uralkodót faragott ki a szobrász. Mellette egy-egy nagyobb, hosszú ruhás, szárnyas angyal nyugalmat adóan tartja baljában a királyi jogart, jobbjával pedig az országalmát. Szűz Mária bal karján a gyermek Jézust tartja, jobb kezében egy szál virág. Arca maga a földöntúli szépség és a nyugalom. Vállán palást, fején drága korona. Szűz Mária alakja azáltal lesz még hangsúlyosabb, hogy a felhők ezüstszínűek, ami az aranyat még jobban kiemeli. Ezáltal a jelenet két fő része közötti távolság is jobban érzékelhetővé válik. A jelenet szélein egy-egy szárnyas angyal drága kelmefüggönyt lebbent fel, mely az eget és a földet egymástól elválasztja, Ezt lejjebb engedve adatik csak meg az őszintén imádkozó, mélyen hívő királynak, hogy Isten anyját – ha csak rövid időre is – teljes dicsőségében, szemtől szembe lássa. Ez az a pillanat, amikor az ég és a föld egy pillanatra összeér…
A két-két szomszédos szoborfülkében egy-egy szent faragott alakja. Jobb oldalt Szalézi szent Ferencet teljes papi díszében látjuk: ő a kegyúr, Gerliczy Ferenc védőszentje. A másik oldalon Remete szent Félix, Gerliczy Félix patrónusa. A kinyitott szárnyasoltár külső szárnyai szépségükben harmonizálnak a belső jelenetekkel. Bal szélen szent Anna, Szűz Mária édesanyja, akit drága ruhában és arany mintás fülkében állít elénk a művész. Jobbról szent Joachim alázatosan zárja a képet. Ha a két szárnyat becsukjuk, a külső szárnyakon, aranyló háttér előtt bal oldalon szent Mihály arkangyal harcos alakja, míg jobbra Rafael arkangyal.
A tabernákulumon viszonylag ritkának számít a pelikános jelenet. Ez a keresztény középkori művészetben Krisztus halálának ismert szimbóluma. Deszken a pelikán mamát szemből látjuk, amint eteti az előtte a fészekben ágaskodó három éhes fiókát. A tabernákulumot két oldalát egy-egy fürtös fejű, imádkozó angyal, idilli jelenetet alkotva veszi közre. A tabernákulum melletti kis kazettákban ismert bibliai jelenetek láthatók.
A kellemes arányú deszki templomban – ennek hossza 30 m, szélessége 9 m, a kereszthajóban pedig 18 m, míg tornya 35 m magasba szökik –, figyelemre méltó a két, szépen kivitelezett, szintén fából faragott, szinte csipke finomságú mellékoltár. Ezek egyikén Jézus Szíve szobor, a másikon pedig szent József. A jól sikerült szószék a kegyúr jóvoltából reliefszerű kazettás berakást kapott s még a hangvetőnek is több tornyocskája van. A szobrok között különös figyelmet érdemel a hátul, az orgonakarzat alatti szent Antal szobor, mivel egy nagyon finoman, fából faragott felirattal díszes. A deszki templom színes, kiváló művészi üvegablakai is csodálatosak. Patinás régi innsbrucki cég készítette őket.
A stációképekhez kedves monda kapcsolódik: eszerint egy 85 éves innsbrucki fafaragót kértek meg rá, aki a megtisztelő megbízatást magas kora miatt nem akarta vállalni. Végül is a mester elkészült mindegyik, csodálatunkat ma is kivívó, domborműszerűen kifaragott képpel. A deszki betlehemes szobrait is érdemes megszemlélni, melyek minden bizonnyal szintén tiroli alkotások. A padsor elején ott az alapító kegyúr címere… A Gerliczy család három tagja a templom kriptájában alussza örök álmát. Oda szeretne temetkezni az egykori kegyúr unokája, az Amerikában élő Gerliczy György és felesége is.
Álljon itt azok neve, akik mindezt a művészeti csodát segítettek anyagi áldozatukkal létrehozni. A főbb adakozók nevét – Historia domus nem lévén - egy későbbi káplán feljegyzése őrizte meg részletesen. Ezek pedig özv. báró Gerliczy Vincéné, aki 3000 Ft-ot adott a főoltárra. Báró Fejérváry Géza miniszterelnök, Gerliczy apósa, a templompadokat készíttette. Felesége, valamint a jótékonyságáról ismert özv. báró Gerliczy Félixné sz. Kornis Lujza, ill. Szegedy Györgyné sz. Gerliczy Irma, Des Echerolles-Kruspér Sándorné sz. Gerliczy Stefánia, B. Königswetter Hermanné sz. Blaskovics Melánia, Gy. Győri Terézia, Báró Rédl Béla, Gróf Majláth László templomablakokat ajándékoztak. Báró Gerliczy Ferencné menyasszonyi ruhájából készült annak idején az aranyozott fonallal hímzett baldachin. Báró Gerliczy Félix és felesége adományai többek között a szent Antal szobor, 15. századbeli gótikus kehely, végül a 14, fából faragott stációkép. Az orgona szép hangja mindmáig temesvári mesterét, Leopold Wegensteint dicséri.
Érdemes tudnunk, hogy az ékszerdoboznak számító templom építésze is korának mestere volt. Sztarill Ferenc az egyik legjobb nagyváradi építészként ismerjük. Jónéhány patinás váradi palota fűződik nevéhez, s ezek közül többet éppen a Gerliczyek megbízásából épített… Ezzel érdemelte ki azt a bizalmat, hogy a bárói család Deszkre is őt hívja meg. A templomot legutóbb 1989-ben Nagy Ferenc egyházközségi gondnok és felesége ill. a község jóvoltából sikerült felújítani. Azóta a tető újult meg. Este már a templom szépen ki van világítva és újra üt a toronyóra is. Az 2004. októberi centenáriumra megjelent a templom történetét összefoglaló kiadvány is.
Tóth Zsuzsanna
művészettörténész